Mit hoz a nyuszi a munkaadóknak?

Tavaly ősz óta kóstolgatja a magyar munkaerőpiac a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetekben rejlő lehetőségeket. A majd’ fél éves időszakban a „nyuszi” kapott hideget is, meleget is – főként munkavállalói oldalról. Ugyanakkor jól érzékelhető egyfajta óvatosság is: mintha a munkáltatók arra várnának, hogy több tapasztalat gyűljön a nyugdíjas szövetkezetekkel kapcsolatban. Nyilván ez nélkülük nem fog menni. Segítünk: mutatjuk, milyen előnyöket biztosít a nyuszi a munkáltatók számára!

Komoly felelősség terheli a munkaadókat a szabályos foglalkoztatási keretek biztosításáért. Az újdonsággal szembeni óvatosság érthető tehát, hiszen a nyugdíjas szövetkezetek merőben újfajta foglalkoztatási logikát kínálnak. A félelem másik oka a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával kapcsolatos: milyen mértékben lehet számítani a már nyugdíjas kollégára, hogyan tudjuk motiválni, hogyan fognak beilleszkedni a csapatba, ha kiesik a munkából, tudjuk-e helyettesíteni stb.

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek (amelyeket a köznyelv mára nyusziként becéz) létrehozatalával a jogalkotó mindkét főszereplő biztonságáért felelősséget vállal: a dolgozni akaró nyugdíjasoknak a foglalkoztatási és adózási körülményeket tette kedvezővé, de ugyanezeket a feltételeket biztosítja a munkáltatóknak is:

1. A nyuszi első nagy hozadéka a munkáltató számára, hogy mentesíti bizonyos foglalkoztatási követelmények betartása alól: szabadság kiadása, szabadságmegváltás, felmondási idő alkalmazása stb. Tehát, a Munka Törvénykönyve által megszabott egyszerű szabályok alapján juthat munkaerőhöz.

2. Ebből következik, hogy – mivel a nyugdíjas munkavállaló a szövetkezet tagjaként dolgozik – a munkáltató számára minimális adminisztratív terhet jelent a foglalkoztatás. A munkáltató és a Nyugdíjas Szövetkezet közötti megállapodás alapján a szervezet meghirdeti az állást, amelyre jelentkeznek a jelöltek, akik közül a munkáltató kiválasztja a számára megfelelőt. Ezek után a nyugdíjas munkavállaló a „nyuszival” köt szerződést és tőle is kapja a fizetését, a munkáltató szintén a nyuszinak utalja a havi apanázst.

3. A Nyugdíjas Szövetkezetek és a munkáltató közötti együttműködésből adódó szolgáltatási költségeket a munkáltató elszámolhatja, költségként leírhatja. Ez elég fontos szempont, ha a toborzási, kiválasztási költségekre gondolunk.

4. A fenntartói normatívából gazdálkodók és a gazdasági társaságok számára egyaránt fontos szempont, hogy a nyuszi keretében foglalkoztatott nyugdíjasok nem terhelik a vállalat létszámkeretét. Így például a rehabilitációs hozzájárulás számításakor sem veszik alapul a Nyugdíjas Szövetkezeten keresztül foglalkoztatott kollégákat.

5. További előnyökkel szolgál a nyuszi a foglalkoztatási formák tekintetében, különösen a részmunkaidős állásoknál. Bizonyos feladatokra elegendő a 4-6 órás munkavégzés, tehát a munkáltató nem szeretne teljes munkaidős bért kifizetni érte. A munkát vállaló nyugdíjasok nagyobbik része pontosan ilyen, részmunkaidős állásokat keres, tehát a munkáltató számára a Nyugdíjas Szövetkezet ezen a téren is megoldást jelent.

6. Mivel a nyugdíjasoknak a szövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatása kedvezményes adózási feltételekkel lehetséges, az így nyert munkavállaló természetesen motiváltabb és lojálisabb is lesz. Láthatjuk, hogy a munkáltatók számára a Nyugdíjas Szövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nyugdíjas munkaerő gyakorlatilag a kockázatok minimalizálásával és a humán erőforrás optimalizálásával jár. Nagyszerű lehetőség, amelyet a tapasztalat csak megerősíthet.


Megismerné jobban a NYUGDÍJTÖBBLET Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetet?
Szeretne részletesebben tájékozódni? Kérjen ajánlatot most!

Szólj hozzá!