A látszat gyakran csal és most is van okunk gyanakvásra. Idén január elsejétől ugyanis úgy tűnik, kedvezőbb feltételekkel dolgozhatnak a nyugdíjasok: csak a 15%-os személyi jövedelemadó terheli a bérüket akkor is, ha közvetlenül a munkáltatóval állapodnak meg. Ezzel akár okafogyottá is válhatnának a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek, sokan gyorsan meghozzák a végítéletet és kilépnek. Pedig ez egyik félnek sem olyan előnyös, mint amennyire látszik. Mutatjuk, miért:
Mennyit lehet megkeresni nyugdíj mellett?
Nyolcórányi munkával akár nettó 130-140 ezer forintot.
A KSH adatai szerinti átlagnyugdíj jelenleg 130 ezer forint, tehát akár meg is duplázhatja a jövedelmét, aki teljes munkaidős aktivitást vállal.
A nyugdíjak emelkedésének mértékét nézve ez nagy segítség lehet a még aktív idősek számára. Nyilván, a nyolcórás munkára vállalkozók vannak kevesebben, de összességében több tízezren dolgoznak valamit nyugdíj mellett. Számukra nem mindegy, hogy a kötöttségekből mennyit vállalnak, mit tudnak befolyásolni és mi az, amiben alkalmazkodniuk kell a munkaadó döntéséhez.
A munkáltató csak a nyuszival spórolhat
Minden nyugdíjasként foglalkoztatott munkavállalót ugyanazok a jogok illetik meg, mint a nem nyugdíjas kollégákat.
Többek között jár neki évente 30 nap fizetett szabadság, emellett 15 nap betegszabadság, amiből 12-őt a munkáltatónak ki is kell fizetnie.
Amennyiben viszont a cég nyugdíjas szövetkezettel szerződik és így alkalmaz senior kollégákat, megtakaríthatja a szabadságolás költségeit, ami másfél hónapnyi illetményt tesz ki. Nincs olyan magyar vállalkozás, amelyiknek ez ne számítana, különösen a kkv-szektorban.
Mikor rendelkezhetünk szabadon a szabadságunkkal?
Nyugdíjas munkavállalóként csak abban az esetben, ha közérdekű nyugdíjas szövetkezettel szerződtünk. Ez esetben ugyanis magunk határozzuk meg, mennyit és mikor szeretnénk dolgozni, elmehetünk akár egész nyárra is unokázni vagy az ünnepi időszakokat is tölthetjük otthon. Amennyiben a munkáltatóval szerződünk, a szabadságolás idejének nagyobb részét a munkaadó határozza meg, akinek elemi érdeke, hogy a csúcsidőszakokban és a nyári szabadságolások idején okosan gazdálkodjon a tartalékokkal. A nyugdíjas munkavállalókra ilyenkor kiemelten számítanak.
A megfizethetetlent ne akarjuk megfizettetni!
Nem jár fizetett szabadság a nyugdíjas szövetkezetek dolgozóinak, cserébe teljes szabadságuk van időbeosztás terén és a munkájukért ugyanazt a bért kapják, mint a cégekkel szerződő munkavállalók. Egyéni döntés, ki melyik megoldást választja, hiszen minden fillér számít.
Mégis, mennyit ér a szabadságunk? Egy havi bérért lemondunk róla?
Éppen nyugdíjas éveinkben, amikor már szabadulni szeretnénk a kötöttségektől? Mielőtt döntenénk, érdemes szakemberrel is tanácskozni: keresse a Nyugdíjtöbblet munkatársait, nálunk szabadon választhat!