A nyuszival nem fog hoppon maradni (2. rész)

A nyugdíjszövetkezetekkel szemben az egyik leggyakoribb kifogás, hogy: “aki dolgozni szeretne, eddig is volt rá lehetősége”. Ez igaz. Kétrészes minisorozatunkban annak jártunk utána, hogy milyen formában tud nyugdíjasként munkát vállalni, és mennyi marad végül a zsebében. Azaz a nettó keresetekre voltunk kíváncsiak. Kizárólag a hivatalosan, tisztességes adózással megszerezhető jövedelem forrásokat vettük figyelembe.

Sorozatunk első része a munkavállalói és megbízási jogviszonyból származó jövedelmeket tárgyalta.

Nyugdíjasként végzett munka (munkavállalót érintő) terhei havi bruttó 200 000 Ft jövedelem esetén (2018)
Kötelezettségek munkavállaló megbízási jogviszony egyéni vállalkozó társas vállalkozó Nyugdíjas Szövetkezet tagja
10%-os költséghányaddal normál adózással KATA
személyi jövedelemadó (15%)
30 000 Ft
(15%)
270 000 Ft
(15%)
30 000 Ft
nyugdíjjárulék (10%)
20 000 Ft
(10%)
18 000 Ft
(10%)
20 000 Ft
egészségügyi biztosítási járulék (4%)
8 000 Ft
(4%)
7 200 Ft
7 050 Ft 7 050 Ft
tételes adó 25 000 Ft
könyvelő 25 000 Ft 25 000 Ft 25 000 Ft
összes levonandó adó 58 000 Ft 52 200 Ft 62 050 Ft 50 000 Ft 62 050 Ft 30 000 Ft
nettó bér vagy jövedelem 142 000 Ft 147 800 Ft 137 950 Ft 150 000 Ft 137 950 Ft 170 000 Ft
nettó és bruttó bér aránya 71% 74% 69% 75% 69% 85%

Vállalkozó kedvű nyugdíjasok számára csábító lehet valamilyen önálló jogi szervezeti formában gondolkodni a nyugdíj mellett. Nézzük tehát, milyen feltételekkel lehet munkát vállalni nyugdíjasként vállalkozási tevékenység formájában és miért jövedelmezőbb a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezeten keresztül végzett munka!

Egyéni vállalkozóként

Kiegészítő tevékenységnek minősül, ha valaki öregségi nyugdíj mellett egyéni- vagy társas vállalkozóként dolgozik. Amennyiben egyéni vállalkozóként normál adózással végezzük a tevékenységet, nyugdíjjárulékot (10%) és egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 7 050 Ft; napi 235 Ft) kell fizetnünk a bruttó jövedelem után.

Ezen felül szinte biztos, hogy szükségünk lesz egy könyvelőre, ami minimum 25 000 Ft-ot jelent havonta, ennél csak többre számíthatunk. A könyvelési díj természetesen a forgalomtól is függ, tehát egy társas vállalkozás esetében, ahol havonta sok és sokféle tétel (bejövő és kimenő számla) is lehet, ott nyilván több lesz.

Normál adózással működő egyéni vállalkozó 69%-os nettó/bruttó jövedelmi aránnyal számolhat, tehát az önállóságnak megvan az ára.

Az egyszerűsített adózással, azaz KATA rendszerben végzett egyéni vállalkozás esetén havonta egyszeri tételes adót kell fizetni, illetve itt is fedezni kell a járulékos költségeket, például a könyvelési díjat. A tételes adó mértéke kiegészítő tevékenységként végzett munka esetén 25 000 Ft. Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozó 12 millió forint éves bevételig lehet kisadózó (KATÁ-s), ezen belül pedig 8 millió forintig lehet áfamentes.

A kisadózó egyéni vállalkozó zsebében kb. 75% marad a megtermelt jövedelemből.

Társas vállalkozás tulajdonosaként

Társas vállalkozóként (Kft., Bt. tulajdonosaként) ugyanazokkal a feltételekkel kell számolnunk, mint a normál adózású egyéni vállalkozónak. Ebben a formában 2018-ban az alanyi adómentesség határa évi 8 millió forint, 2019-től tervezik fölemelni 12 millió forintra. Bevételfüggő tehát, hogy a bejövő tételek után mennyit adózunk, de – mivel a nyugdíjas tulajdonos kiegészítő tevékenységet folytat – a nyugdíjjárulékot (10%) és egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 7 050 Ft; napi 235 Ft) mindenképpen meg kell fizetni. Állandó költség továbbá a könyvelési díj. Ugyancsak 69%-os hatékonyságot mutat a „zsebszámológép”, akárcsak a normál adózású egyéni vállalkozóknál.

Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezeten keresztül

2017-es évben született meg a megoldás a nyugdíjasok munkavállalásának megkönnyítésére, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek létrehozásával. Funkciójuk megteremteni a kapcsolatot a munkaerőpiac és a dolgozni akaró nyugdíjasok között: minkét fél válláról leveszi a foglalkoztatás terheit.

Nyugdíjas szövetkezi tagsággal a bruttó jövedelmet 15%-os személyi jövedelemadó terheli, de a mindenkori minimálbér erejéig ez alól is mentesülhet a munkavállaló. Ilyenformán a bruttó kereset 85%-a marad a nyugdíjas zsebében, tehát egyértelműen ez a legjövedelmezőbb formája (bruttó/nettó bér viszonyában) a nyugdíj melletti munkavégzésnek.

Végül elismételjük újra a nyugdíjas szövetkezetekkel kapcsolatos kifogásokat:

minek kell, ha eddig is lehetett dolgozni!?

csak pénzlenyúlás az egész!

így akarják még többet dolgoztatni az embert!?

Ön is a legtöbb nettót szeretné hazavinni? Regisztráljon adatbázisunkba!

Cikkünk előzményében a munkaviszony és megbízásos jogviszony volt terítéken.
A részletekért kattintson ide!

Szólj hozzá!